A
GIF-fájloktól eltérően a normál PNG-fájlok nem támogatják az animációt. 2001-ben a PNG fejlesztői egy új, animációt is támogató formátumot mutattak be MNG néven (Multiple-image Network Graphic). Az animációs fájlok között azonban töretlen maradt a GIF népszerűsége, így az MNG nem tudott széles körben elterjedni.
A legfőbb különbség az, hogy a PNG veszteségmentes tömörítést használ, a JPEG viszont nem. Ez azt jelenti, hogy a JPEG-fájlokkal ellentétben a PNG-fájlok tömörítéskor nem veszítenek a képadatokból. Ugyanakkor a veszteségmentes tömörítés miatt a PNG-fájlok sokkal nagyobb méretűek, mint a JPEG-fájlok, így több tárhelyet igényelnek.
További információ a PNG és a JPEG formátum közötti különbségekről
A PNG-fájlok a
raszteres fájlok közé tartoznak. Ez azt jelenti, hogy állandó számú színes képpontból állnak, nem pedig a
vektoros fájlokban használt matematikai algoritmusokból. A raszteres fájlok (köztük a PNG formátumúak) általában jobban működnek a részletgazdag fényképek és grafikák esetében, míg a vektoros fájlok a logótervekhez és illusztrációkhoz használhatók hatékonyabban.
Az EXIF-adatok a fényképezőgép expozíciós beállításait, a fénykép mentésének időpontját és hasonló információkat tárolnak. A PNG fájlformátum egyik hátránya, hogy nem képes a legtöbb digitális fényképezőgép által használt
EXIF-adatok beágyazására. A PNG használata tehát problémát okozhat, ha azonnal részletes információkat szeretne látni az egyes képekről.
Nagyon hatékonyan. A PNG-fájlok veszteségmentes tömörítése azt jelenti, hogy a sok szöveget tartalmazó képek, például a képernyőképek és az oldalelrendezési tervek kiváló minőségben jeleníthetők meg. Ugyanez vonatkozik a beszkennelt nyomtatott szövegekre is, beleértve a kézzel írott dokumentumokat és újságoldalakat. A tömörítési folyamat során az eredeti képadatokból semmi sem veszik el.
